Blog

A Bory-vár történetéről

A Bory-vár történetéről



Székesfehérváron található Magyarország egyik legexcentrikusabb épületegyüttese, a Bory-vár. Építésze és kivitelezője Bory Jenő építész- és szobrászművész volt egyszemélyben, aki 40 nyáron keresztül munkálkodott a váron, míg év közben tanárként kereste a kenyerét.

Bory Jenő első szakmája szerint okleveles építész volt, később pedig Székely Bertalan és Stróbl Alajos tanítványa a Képzőművészeti Egyetemen. Olaszországi tanulmányútján eltanulta a márványszobrok készítésének technikáját, és kétség kívül nagy hatást tett rá az olasz építészet. Feleségével, aki szintén a Képzőművészeti Egyetem diákja volt, 1923-ban kezdték el építeni közös elgondolásuk szerint a várat. Nem ritkán ők maguk voltak a kőművesek, akik a legnehezebb fizikai munkát is szívesen végezték a közös cél érdekében.

Bory Jenő szabadjára engedte a fantáziáját, hála az akkor még új és ismeretlen, sokrétű építőanyagnak, a betonnak. A kísérletező kedvű építész a projekt kezdetekor már két éve tanított a Műszaki Egyetemen, és bár ebből következhetne, hogy a tervrajzok tiszta, nagy asztalokon születtek acél vonalzók mentén, mégis ennek az ellenkezője igaz: összefogaló, egységes terv soha nem létezett a várról, évről-évre kerültek hozzá újabb toldások. Bory Jenő sokkal inkább tekintette a várát egy történetesen lakható szobornak, önálló, óriási műalkotásnak, mint funkcionális épületnek. Az alaprajz mégis mindig megtartotta két eszmei centrumát: a műtermet és a hitvesi szeretet kápolnáját.

Boryné Komócsin Ilonának nem csak e kápolna inspirálásában jutott szerep. Ha úgy tetszik, ő volt a hely belsőépítésze, mert míg férje építészként és szobrászként bővítette a várat, ő a saját és barátaik alkotásaival töltötte meg a termeket. Így kerültek a várba a magyar képzőművészet akkori legjavának munkái; a mai napig láthatunk itt többek között Csók István, Stróbl Alajos, Székely Bertalan, Farusz János és Ligeti Miklós műveket, hogy csak a legfontosabbakat említsük.

A Bory vár Budapestről autóval mindössze egy óra alatt elérhető, és kora tavasztól késő őszig látogatható szerény belépődíj ellenében. Közelsége és gyerekbarát volta (erről színes üvegkavics-mozaikok és állatszobrok gondoskodnak) ideális hétvégi programmá teszi családok számára is.


Hozzászólás 14 hozzászólás

Antoine Bellange.

        A 19. század elejét meghatározó empire stílus, mely jegyeiben megegyezik a brit regency és a német biedermeier stílussal, I. Napóleon francia császártól eredezteti a nevét, mely szó szerinti fordításban birodalmat jelent. Alapjában véve a klasszicizmus továbbfejlesztése, az építészetben letisztult és arányos, ám a bútorművészetben már hajlik az erősebb díszítés és így a hatáskeltés felé.  Legismertebb és meghatározó iparművésze a stílusnak az 1788-tól luxus bútorok készítésével foglalkozó Pierre-Antoine Bellangé.

Bellangét mint „ébéniste” emlegetik, azaz olyan bútorkészítő, aki a ritka és értékes ébenfából dolgozik, bár ez gyakran vonatkozott inkább az előállított tárgyak magasabb minőségre és szebb kidolgozoásra, mint a felhasznált faanyagra. Érdekességként megemlítendő, hogy legelső említett munkái között szerepel néhány ébenfa szék, melyek az Eszterházyaknak készültek. 1811-ben Bellangé az udvar hivatalos beszállítója lett, így neve egybeforrt a kor meghatározó stílusával, melyet elsődleges megrendelői, I. Napóleon és Joséphine de Beauharnais ízlése határozott meg. A császárnak gazdagon aranyozott, a kárpitokon győzelmi koszorú mintával és római sasokkal díszített, míg a császárné számára a híres hattyú-mintával és faragásokkal ékesített tárgyak kerültek ki a műhelyéből.

Azonban megrendelői között nem csak a francia császári pár szerepeltek, hanem a holland-, svéd-, angol-  és dán királyi udvarok is. Mi több, a washingtoni Fehér Házban 1814-ben kiütött tűz után az akkori elnök, James Monroe nem kevesebb, mint 53 darabból álló szettet rendelt Bellangé műhelyétől az elnöki rezidencia felújításához. Rendkívüli tehetségének köszönhetően Bellangé a restauráció után is az udvar kedvence maradhatott XVIII. Lajos és X. Károly királyok alatt. 1827-es halála után a fia, Louis-Alexandre Bellangé vitte tovább a nevét, aki I. Lajos Fülöp uralkodása alatt is megtartotta a helyét, mint a király beszállítója. 


Hozzászólás 7 hozzászólás

Második bejegyzésem

Második bejegyzésem

Ismét egy remekműre bukkantunk a Budapest egyik piacán:
ad as das dsad asdasdas b io
baoa sasd, noob bohrtofgg nbdorft ndtofz fxom

Hozzászólás 0 hozzászólás

Első blog bejegyzés

Első blog bejegyzés

Lorem ipsum donor szöveg, ez a bejegyzés hosszú és részletes szövege. Lorem ipsum donor szöveg, ez a bejegyzés hosszú és részletes szövege.
Lorem ipsum donor szöveg, ez a bejegyzés hosszú és részletes szövege. Lorem ipsum donor szöveg, ez a bejegyzés hosszú és részletes szövege.
Lorem ipsum donor szöveg, ez a bejegyzés hosszú és részletes szövege.

Lorem ipsum donor szöveg, ez a bejegyzés hosszú és részletes szövege. Lorem ipsum donor szöveg, ez a bejegyzés hosszú és részletes szövege.
Lorem ipsum donor szöveg, ez a bejegyzés hosszú és részletes szövege. Lorem ipsum donor szöveg, ez a bejegyzés hosszú és részletes szövege.
Lorem ipsum donor szöveg, ez a bejegyzés hosszú és részletes szövege.

Lorem ipsum donor szöveg, ez a bejegyzés hosszú és részletes szövege. Lorem ipsum donor szöveg, ez a bejegyzés hosszú és részletes szövege.
Lorem ipsum donor szöveg, ez a bejegyzés hosszú és részletes szövege. Lorem ipsum donor szöveg, ez a bejegyzés hosszú és részletes szövege.
Lorem ipsum donor szöveg, ez a bejegyzés hosszú és részletes szövege.


Hozzászólás 4 hozzászólás
Lapozás: [1]